Az Alkotmánybíróság (AB) múlt pénteki határozata a Sólyom-korszak legaktivistább döntéseit is előzi - nyilatkozta a Népszabadságnak Gulyás Gergely. A Fidesz jogi szakpolitikusa szerint az AB-határozat szembemegy az alaptörvény azon rendelkezésével, amely alkotmányos státuszt biztosított az átmeneti rendelkezéseknek.
Jakab András alkotmányjogász szerint az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken közzétett határozata a testület elmúlt két és fél évének legfontosabb határozata volt.
A Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 arra szólította fel a kormányt, "próbálja meg a demokrata utat", semmisítse meg az alaptörvény-ellenes jogszabályokat és egyúttal mondjon le azokról a politikai hátsó szándékairól is, amelyek az átmeneti rendelkezések mögött meghúzódnak, különös tekintettel az előzetes regisztráció intézményére.
Formai okokból - visszamenőlegesen - megsemmisítette az Alkotmánybíróság az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek nagyobb részét. A testület - Szabó Máté ombudsman kezdeményezésére - úgy találta, hogy az alaptörvény csak arra hatalmazta fel a parlamentet, hogy az átmenetről rendelkezzen, de a kormánypárti ennél jóval tovább ment, és lényegében tovább írta az alaptörvényt. A döntéssel megnyílik az út a választási regisztráció felülvizsgálata előtt is. A Fidesz frakcióvezetője bejelentette: beírják az alkotmányba a megsemmisített részeket.
Az Alkotmányhoz benyújtott módosító javaslattal számolna le a fideszes kétharmad Simor András jegybankelnökségével. Nagyon valószínű: az Európai Központi Bank visszakézből meszelné el az eljárást.